Itt járt Seuso? | Ősi nyomokon – kiállítás
2025. október 17. – 2026. május 10.
Szent István Király Múzeum – Gorsium Régészeti Park
Tác
Itt járt Seuso? A szabadbattyáni épületkomplexum és legújabb leletei
Időszaki kiállítás
2025 januárjában a Szent István Király Múzeum Seuso-projekt munkacímmel elindított egy kiterjedt, topográfiai kutatást, mely Gorsium-Herculia mikrorégiós kutatását tűzte ki céljául, roncsolásmentes módszerekkel.
A projekt célkitűzése, hogy a Móri-árok déli, illetve a Mezőföld területén folyó Sárvíz, megközelítőleg 40 km-es szakaszának partjai mentén kutasson, s legszélesebb körben feltérképezze az egykori Gorsiumhoz köthető település és úthálózat rendszerét, infrastruktúráját.
Ezen kutatás első állomásaként a Nádorfi Gabriella által megásott, Seuso-épületnek nevezett épületkomplexum melletti, egykori Sárvíz medrét vizsgálták. Az évszázadokon átívelő római jelenlét okán igen sok - mondhatni a várakozásokon túlmutató -, lelet került elő már első alkalommal is. A Seuso -épület közvetlen környezetéből megközelítőleg 350 db római kori fémlelet került elő idén, önkéntes fémkeresősök segítségével. Ezekből a leletekből láthat az érdeklődő most egy válogatást.
Ezen leletek mellett pedig az oly sokáig a Kula-toronyban őrzött falfestmények, illetve rekonstrukcióik is helyet kapnak a kiállításban.
A kiállítás fókuszában pedig az az ón üst áll, melyet a múlt század derekán talált egy helyi lakos a hajdani Seuso-épület területén, ezzel rávilágítva a terület fontosságára és előremozdítva a későbbi kutatások megindítását Szabadbattyán területén.
S ugyancsak ez az az üst, melyet a rómaiak akár a Seuso-kincsekkel együtt is használhattak lakomáik alkalmával. Ugyanis az üst kivitelezése oly grandiózus, hogy ezt csakis olyan lakomák alkalmával használhatták, ahol több tucat prominens vendég vett részt. Ezzel a látszólag laza, s mégis logikus kapoccsal hozták kapcsolatba a Szabadbattyán határában lévő épületkomplexum romjait az egykoron itt élt Seusoval.
A kiállítás szervezői szeretnék hangsúlyozni, hogy a Seuso kutatási projekt és maga a tárlat nem jöhetett volna létre Látrányi Viktóriának a téma iránti elkötelezettsége és mindenkit magával ragadó lelkesedése nélkül.
Ősi nyomokon: Róma árnyékában, magyar földön
Időszaki kiállítás
A római kortól napjainkig mutat be régészeti leleteket és más relikviákat a most nyíló kutyatörténeti kiállítás, melynek kurátorai Fekete Fruzsina, a Szent István Király Múzeum régésze és Makó János kutyatörténeti kutató.
A tárlat bemutatja Gorsiumban egykoron élő kutyák maradványait, típusait, valamint olyan tárgyakat, amiken a kutyák szó szerint rajta hagyták a nyomukat, vagy pedig inspirálták gazdáikat az elkészítésükben.
Itt debütál az az 1936-ban előkerült, II. századi kutya szobor, melyet a kutatás majd egy évszázadig nagymacskaként definiált, majd kiderült, hogy valójában egy római harciasabb jellegű kutyáról van szó, s hogy milyen funkciója lehetett.
A kiállítás ezen felül bemutatja a ma is vadon élő kutyaféléket, a magyar fajtákat - mintegy párhuzamba vonva a régi, római kutyákkal -, megismerteti a látogatót a világfajtákkal, a nagy volumenű kutyás kiállítások világával. Bemutat számtalan híres kutyát, akiket vagy a filmvászonról ismerünk, vagy pedig híres gazdáikat ismerjük, de róluk szinte semmit nem tudunk.
Hogy még inkább közelebb hozzák a kiállítást a látogatókhoz, a szervezők felállítottak egy emlék falat, ahol mindenki kiteheti elhunyt kedvencének a fotóját, melyek a kiállítás végéig láthatóak lesznek.
A zárás napján pedig szakrális keretek közt, római szertartással mutatnak be áldozatot ezen kutyák tiszteletére.
Az esemény sajtónyilvános.
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.